Pöttyös hátú őzgidácska.
Csetlik-botlik szegény árva.
Nagyszemével körülkémlel:
Mama, miért mentél el?
Ág reccsen, megriad.
Bokor mögé beszalad.
A sűrűben meglapul,
piheg, liheg, szimatol.
Pici szíve sűrűn verdes.
Erdő, mező oly sejtelmes.
Sejtelmes és hatalmas
Félve reszket a kis vad.
Aztán arca felvidul:
Mező felől mama fut.
Egyenesen feléje,
S letelepszik melléje.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése