2014. január 18., szombat

Varázsszemüveg

Egyszer voltam, hol nem voltam..

Ez a mese rólam szól!

Kilenc hónapon át
laktam anyukám hasát.
Oda bele hogy kerültem?
És hogyan jöttem ki onnan?
Nem tudom, csak azt látom,
anya hasa nem lyukas.
Kell, hogy legyen rá megoldás,
de ez nekem még magas.

Nyár volt, mikor megszülettem.
Szépen, lassan cseperedtem.
Nem csak nőttem! Okosodtam.
A világról is többet tudtam.
Megismertem a szobámat,
a lakást, és az egész házat.

Elhihetitek nekem,
hogy ez milyen nagy dolog.
Ami nektek felnőtteknek természetes,
az nekünk csupa talány és titok.

Mi lehet a konnektorban?
És az asztal alatt?
Jaj de félek!
Ez a kuka mindjárt megharap!
Az egyik virág szúr,
a vasaló pedig meleg.
A porszívó nagy, és zajos,
és mindent megesz.
És a fürdőkádból a víz,
vajon hová tűnik el?
Remélem, az a pici lyuk
engem nem nyel el!

Szereztem egy rúzst magamnak,
rögtön ki is próbálom!
Meglásd anya, milyen szép
lesz a te kislányod!
Ha már így belejöttem,
add kölcsön a cipődet!
Miért nézel ilyen furcsán?!
Nem vagyok már kisgyerek.

Másfél éves rég elmúltam.
Sőt, már kettő leszek.
Én tanítom a kistesómat,
hogy ő is ilyen nagy és okos legyen.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Télapó!

Télapó a kályha előtt hintaszékben üldögél. Pattog a tűz, lobog a láng, szétárad a melegség. Odakint a hideg tombol, fú a szél, hóförgeteg....